A pszichológia az impulzuskontroll zavarhoz sorolja a kóros játékszenvedélyt. Az impulzuskontroll zavarban szenvedőkre, így a kóros játékbetegekre is az jellemző, hogy képtelenek ellenállni impulzusaiknak, késztetéseiknek, ill. kísértéseiknek annak ellenére, hogy tudatában vannak annak, hogy önmaguknak és másoknak is kárt okoznak.

Egy olyan betegség, melynek lényege a játék feletti kontroll folyamatos vagy periódikusan jelentkező elvesztése. A betegség inkább fiatal férfiakra jellemző, és velejárója a kockázat megítélés zavara.

A játékos típusok

Ami alapján a játékosok kategorizálhatók, az a következmények súlyossága és száma, melyeket saját játékukkal kapcsolatban tapasztaltak.

• A nem-probléma-, vagy rekreációs játékosok. Kevés pénzzel játszanak, nem gyakran, mely nem jár negatív következményekkel. Ha nyernek vagy vesztenek is, ritkán töltenek több időt a játékkal, vagy több pénzt a játékra, mint tervezték vagy megengedhetnék maguknak.
• A kockáztató játékosok. Az a tapasztalatuk, hogy eddig a játékukkal kapcsolatban kevés problémájuk volt, nagyjából mindig tudták kontrollálni, mennyit játszanak, és így nem halmozódtak fel negatív következmények. Ezért fennáll náluk az a veszély, hogy a kockázatot növelik, és majd problémajátékosokká válnak.
• A problémajátékosok. A problémajátékosok egyedül, barátok nélkül kezdenek el játszani. Lekicsinylik és tagadják, hogy problémás mértékben játszanának, titkolják, vagy vitatkoznak a családtagokkal a pénzügyi      nehézségekkel kapcsolatban. ők azonban több időt és pénzt fordítanak már a játékra, mint amit anyagilag megengedhetnének maguknak. A szerencsejáték az ő esetükben a negatív következmények és reakciók egész sorához vezet. A játékosok problémás szinten játszanak hosszú ideig, és vagy fokozatosan kifejlődik náluk az egyre komolyabb játékprobléma, vagy visszatérnek a rekreációs szerencsejátékhoz, ahol még nincsenek komolyabb gondok.
• Patológiás játékosok. őket általában kényszeres vagy addikt, függő játékosoknak nevezik, mert betegségük egyrészt a kényszerbetegséggel mutat rokonságot, másrészt az alkohol-, ill. drogfüggőséghez is hasonló.

A kóros játékszenvedély tünetei

A kóros játékszenvedély betegség, melynek lényege az ingerkereső, ingerhalmozó magatartás és a kockázat-megítélés zavara.

Tünetei:

• Szerencsejátékokkal való intenzív foglalkozás (pl. korábbi, szerencsejátékokkal kapcsolatos élményeivel foglalkozik, a következő kalandot tervezgeti, vagy a szerencsejátékhoz szükséges pénz megszerzésén gondolkozik).
• A kívánt izgalom eléréséhez egyre gyakoribb vagy nagyobb összegű tétek megjátszása. Ismételt sikertelen erőfeszítések a játék feletti kontroll megtartása, a játék csökkentése vagy abbahagyása érdekében.
• Nyugtalanság, ingerlékenység, ha megpróbálja a játékot csökkenteni vagy abbahagyni.
• A szerencsejáték folytatása a problémáktól vagy rossz hangulattól való megszabadulás módja (pl. segítség nélküliség, bűnösség, szorongás, depresszív hangulat érzései)
• Miután a szerencsejátékon pénzt veszít, gyakran másnap visszatér, hogy veszteségét kiegyenlítse (veszteség utáni vadászat).
• Hazudik a családtagjainak, a terapeutának és másoknak, hogy eltitkolja a játékszenvedélybe vonódás mértékét.
• Illegális cselekményeket mint hamisítást, csalást, lopást vagy sikkasztást követ el, hogy finanszírozza a szerencsejátékát.
• A játékszenvedély miatt veszélyeztet vagy elveszít fontos kapcsolatot, állást, továbbtanulási, karrier-lehetőséget.
• Másokra támaszkodva gondoskodik pénzről, hogy a játékszenvedély okozta reménytelen anyagi helyzetén könnyítsen.

A játékszenvedély progresszív betegség, melynek előrehaladásával sokan befelé fordulóvá válnak, és leépítik baráti, ismerősi és családi kapcsolataikat. Legtöbbjük közönyt és nemtörődömséget mutat a mindennapi élet dolgaival kapcsolatban. Ha egy bizonyos időre abba is hagyja a játékos a szerencsejátékot, könnyen visszaeshet konfliktusok és stresszel teli életkörülmények között.

A kóros játékszenvedélyesek között magas a hangulatzavar, a különböző fóbiák, szorongás, személyiségzavar, illetve az alkohol-, drog- és nikotinfüggőség aránya. Ezek egy része már a játékszenvedélyt megelőzően is meglehet, más része pedig a betegség előrehaladásával alakulhat ki. Nemcsak az alkohol- és drogbetegek, hanem a kóros játékszenvedélyben szenvedők esetében is kialakul az addikció, a tolerancia, a függőség, sőt még a megvonási tünetek is jelentkeznek. Beszűkül a tudatuk, gondolkodásuk a játékra, épp úgy mint az alkohol- vagy drogfüggőké, akik csak az italra vagy drogra, annak beszerzésére és felhasználására koncentrálnak. A játék vagy az ital az egyetlen szerelmük, ezért egyedül maradnak, elidegenednek a másokkal való intim, bensőséges kapcsolatoktól.

A szenvedély kiélésében különböző fázisok vannak. A játék előtt izgatottság, feszültség fokozódó késztetés, a játék alatt öröm, izgalomérzés, majd leggyakrabban a bekövetkező veszteség miatti bűntudat kialakulása jellemző.

A szerencsejáték három szintje

Azok az emberek, akik szerencsejátékot űznek, tipikusan három lépést megtéve jutnak csapdába. A folyamat a rekreációs szerencsejátékkal kezdődik, a problémás szerencsejátékkal folytatódik, és végül a függőségbe torkollik. Minden egyes szakasz eltarthat hónapokig, évekig.

• Első szint. A játékosnak először pozitív benyomása alakul ki a szerencsejátékról, jól szórakozik vele, izgalmat, örömet okoz neki. Sokan      úgy hiszik, hogy különös tehetségük van a játékra, sorozatosan nyerni fognak, nagy pénzekről álmodnak. „Még leszek valaki!” - gondolják magukról.
• Második szint. Ez a progresszív vesztései fázis, veszélyeztetett szakasz, ekkor már a játékos a konfliktusokból származó feszültségeit akarja levezetni a játékkal, problémái azonban így nem oldódnak meg. Jellemző, hogy újabb és újabb vesztés következik, a játékos életét a játék köré szervezi. Nem tanul a sorozatos vesztésből, nem számol a következményekkel, nincs veszélyérzete, visszacsúszik a gyerekszintre, végül mindent kockára tesz.
• Harmadik szint. A játékos végül a függőségi szinthez érkezik. Jellemző rá Ovidius mondása: „Mást tanácsol a vágy és mást tanácsol az ész.” Gondolkozását és életvitelét teljesen leköti a játék. Ekkor következik be a kétségbeesési fázis: már nagy tartozások halmozódnak fel, a számlák befizetése elmarad, kölcsönöket már senki sem ad, csak az alvilág kapuja áll nyitva - sikkasztás és csalás az egyetlen pénzhez jutási lehetőség. A játékos megingathatatlanul hisz a „biztos szisztémában”, amit kidolgoz magának. Akkor élvezi igazán a játékot, ha annak tétje van. Különben otthon, egyedül, tét nélkül nem játszana soha. A játékbeteg belefeledkezik a játékba, képtelen abbahagyni, akkor is továbbjátszik, ha nyer, és akkor is, ha veszt. Mindenképpen vissza akarja nyerni, amit vesztett. Nem tud leállni, ezért súlyos adósságokba keveredik, sőt a családját is megkárosítja.

A kóros játékszenvedélyesek alapvető jellemzője a kockázatmegítélés zavara.

A kialakulásának okai

Az agy biokémiájában keresendő az alapja, minden valószínűség szerint ugyanaz a szerotoninzavar lappanghat a hátterében, mint a depressziónak. Egy másik anyag, az endorfin termelődésének szintje is befolyásolja az ilyen magatartásban megnyilvánuló kórképet. A nyugtató hatású endorfint boldogsághormonnak is nevezik, melynek megfelelő mennyiségű termelődését a szerencsejáték elősegíti a játékbetegeknél.

A pszichológiai tényezők között szerepel a tudattalan vesztési vágy, a mindenhatóságban való hit (játékbeteg megingathatatlanul hisz abban, hogy győznie kell), a gondolkodási folyamat torzulása (meg van győződve arról, hogy a játék kontrollálható, a sikeresség az ügyességétől függ), az önmaga ellen fordított agresszió (rejtett öngyilkossági szándék), a játékbetegnél fennálló addikciót a túlzott önbizalom és a mély kétely váltakozása is jellemzi. Az érzelmi problémák közül leggyakrabban a bensőséges kapcsolatok kialakítására és fenntartására való képtelenséget figyelhetjük meg.

Kezelés

Gyógyszeres kezelés. Általában szelektív szerotonin-visszavételt gátló (SSRI) antidepresszívumokkal kezelik a játékbetegeket.

Pszichoterápia. A pszichoterápia első sorban magatartásterápiát és családterápiát alkalmaz.

Önsegítő csoportok.

Forrás: Emberbarát Alapítvány – Bereczki Sándor: A játékszenvedély

JÁTÉK - TÉNYEK ÉS TÉVHITEK

A szerencsejátékok közé soroljuk a rulettet, a nyerőgépeket, a pókert, a lottót, a totót, a puttót a tippmix-et és a lóversenyt. Mindent, ahol a fogadás és a könnyű pénzszerzés illúziója fennáll. A szerencsejátékra jellemző viselkedési módok: a valósággal való szembenézés képtelensége, a realitás elől való menekülés, érzelmi biztonság hiánya és a felelősség elől való menekülés

Magyarországon az elmúlt években jelentősen megváltoztak a szerencsejátékok elérhetőségei. A kaszinók bezárásával, szűkült a nyerőgépek, rulett elérhetősége, de nem szűnt meg. Megjelentek az illegális kaszinók, illetve nagyobb teret nyert az online szerencsejáték, a sportfogadás, a póker, amelyek ugyanolyan veszélyt jelentenek.

A szerencsejátékosok gondolkodásmódjában meghatározó szerephez jutnak az illúziók.

Ilyen illúziók az előbb említett könnyű pénzszerzés mellett a biztos szisztéma illúziója, amely azt hordozza magában, hogyha azt követik, akkor előbb utóbb nyerniük kell. Ezt általában soha nem követik

A másik illúzió a „Bármikor abba tudom, hagyni” gondolata.

A szerencsejátékhoz hozzátartozik a vesztés. Ebből épül fel az az ördögi kör, ami egyre lejjebb húzza a szerencsejátékost a betegségében. Folyamatos vesztés → ezzel való szembesülés → negatív érzelmi állapot → mágikus hit, majd megbizonyosodás „mindjárt nyerek”→ játék folytatása → újabb vesztések.

JÁTÉK - ÉRDEKESSÉGEK

Mint a szenvedélybetegségek a kényszeres szenvedélyes szerencsejáték is gyógyíthatatlan betegség, viszont tünetmentessé lehet tenni, és együtt lehet vele élni. Ehhez szükséges egy életmódbeli és gondolkodásmódbeli változás. A változásban nagy segítséget jelenthetnek a 12 lépéses önsegítő csoportok, a felépülő sorstársak.

Önértékelő teszt:

    20 kérdéses kérdőív

1.    Játszottál-e már a munkaidőd rovására?

2.   Előfordult-e valaha, hogy a Játék miatt vált gondterheltté az otthoni életed?

3.   Érintette-e már a jó híredet a játék?

4.   Éreztél-e valamikor lelkifurdalást a játék után?

5.   Játszottál-e valaha is azért, hogy fizethesd az adósságaidat, illetve így oldjad meg az anyagi nehézségeidet?

6.   Gátolt-e a játék a törekvéseidben, és abban, hogy hatékony legyél?

7.   Vesztés után érezted-e azt, hogy minél elõbb vissza kell menned, és  visszanyerned amit elvesztettél?

8.   A nyerésed követően éreztél-e erős késztetést arra, hogy minél elõbb visszatérj, s még többet nyerj?

9.   Gyakran előfordul-e az, hogy eljátszod az utolsó filléredet is?

10. Kértél-e valaha is kölcsön azért, hogy játszhass?

11. Adtál-e már el bármit is azért, hogy legyen pénzed játszani?

12. Előfordult-e, hogy a mindennapi kiadások rovására szerettél volna "félretenni a játékra"?

13. Megtörtént-e, hogy a játék miatt nem törődtél megfelelõen önmagaddal vagy a családoddal?

14.   Játszottál-e valaha hosszabb ideig annál, mint ameddig tervezted?

15.   Játszottál-e valaha is azért, hogy így menekülj el az aggodalmaid és a gondjaid elõl?

16.   Tettél-e már valami törvénysértőt vagy fontolgattad-e hogy teszel azért, hogy  így szerezzél pénzt a játékra?

17.   Zavarta-e a játék az alvásodat?

18.   A veszekedések, csalódások vagy feszültségek arra késztetnek-e téged, hogy, játssz?

19.   Érezted-e már azt, hogy bármi jót, ami csak ért, játékkal kellene megünnepelned?

20.   Gondoltál-e arra, hogy tönkremehetsz a játék következtében?

JÁTÉK - HATÁSAI, VESZÉLYEI

A szerencsejátékok világába való belemerülés komoly veszélyeket hordoz magában. A kezdeti öröm, önfeledség, izgalom időszaka hamar elmúlik és az üresség érzése marad helyette. A nyerés egy idő után már nem a játék célja. Az, hogy az illető nyer vagy veszít, a végeredmény szempontjából nem számít.

A függőségbe való belemerülés, teljes anyagi csődhöz, a kapcsolatok leépüléséhez, és végül teljes elmagányosodáshoz vezet.

Mik azok a tények, felismerések, amik jelzik, hogy az ember a játék szociális használatából a kóros használat, majd a szenvedély ördögi körébe tart, vagy már ott van?

1. Gyakori belemerülés a játékba, a szerencsejátékokkal való intenzív foglalkozás (pl. korábbi szerencsejátékokkal, kapcsolatos élményeivel foglalkozik, a következő játékot tervezi) vagy a játékhoz szükséges pénzszerzésen való gondolkodás
2. Gyakori játék a tervezettnél nagyobb összegben vagy hosszabb ideig
3. A kívánt izgalom eléréséhez a tét emelésére vagy gyakoribb fogadásra van szükség
4. Nyugtalanság vagy ingerlékenység a játék akadályoztatása esetén
5. Ismételt pénzvesztések a játékban, s visszatérések másnap, visszanyerni az elvesztettet
6. Ismételt (sikertelen) erőfeszítések a játék csökkentésére, abbahagyására
7. Társadalmi elvárások, követelmények esetében fokozódik a játék
8. A problémáktól vagy a depressziótól való megszabadulásra a szerencsejátékot használja, mint „gyógyszert”, vagy lehetőséget.
9. A játék érdekében fontos munkahelyi, szociális vagy szabadidős tevékenységek feláldozása
10. Hazudozás a családtagoknak és a terapeutának a játékszenvedély mértékét illetően.
11. Másoktól kölcsönkér, hogy a játékszenvedély okozta reménytelen anyagi helyzetén, könnyítsen
12. Illegális cselekmények, hamisítás, lopás (otthonról is), sikkasztás elkövetése, hogy finanszírozza szerencsejátékait
13. Adósságok, veszteségek anyagi és családi szempontból