Függőségekről
Alkoholfüggőség
Kábítószer
Dohányzás
Viselkedési addikciók
Mit tehet a szülő
Mit tehet a pedagógus
Helyi drogellenes stratégia
App ajánló
Helyi tények és adatok
Kiadványok
VISELKEDÉSI ADDIKCIÓK

A viselkedési addikciókról általában 

Viselkedési addikciók kapcsán olyan viselkedési formákról beszélünk, amelyeknél az addikciót nem valamilyen kémiai szer, hanem egyéb viselkedés váltja ki.

Azok a viselkedések, amelyek addikciót válthatnak ki, többségükben olyan viselkedések, amelyek az emberi élet normális, mindennapi tevékenységének részét képezik (táplálkozás, szexualitás, munka, játék stb.), ám ezek túlzottá, vagy kórossá is válhatnak. Függőségről, vagy problémáról akkor beszélünk, amikor a viselkedés uralni kezdi az egyén életét, és károsítja a saját vagy környezete testi-lelki állapotát (Demetrovics 2007a: 41). A viselkedési addikciók többségénél a betegség egyik legfontosabb jellemzője az, hogy a függő személy számára az élet egyéb dolgai elveszítik jelentőségüket, örömszerző jellegüket és kiszorulnak a beteg életéből. A függőség kielégítése érdekében a szenvedélybeteg elhanyagolja életének korábban fontosnak számító dolgait, nem tud időt fordítani családjára, barátaira, párkapcsolatára. A viselkedési addikciók mindegyikét a túlzás jellemzi. A betegség lényege pontosan abban áll, hogy a normál mérték nem okoz örömet, nem nyújt kielégülést a személy számára.

A viselkedési függőségek kényszerítő ereje sokszor éppoly erős tud lenni, mint a drogfüggőségé.

Az Amerikai Pszichiátriai Társaság diagnosztikai rendszere (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders - DSM IV), és a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO) is az általuk besorolt viselkedési zavarokat, mint impulzuskontroll zavarokat tárgyalja. Az impulzuskontroll zavarok közös sajátossága, hogy a személy képtelen ellenállni olyan impulzusnak, késztetésnek, amelynek a végrehajtása önmagára vagy másokra nézve ártalmas (Demetrovics, Kun 2007).

Az impulzuskontroll zavarok közös jellemzője, hogy a cselekmény végrehajtását fokozódó feszültség előzi meg, és átmeneti öröm, feszültségcsökkenés, kielégültség követi. A feszültségcsökkenés társulhat bűntudattal vagy megbánással is. Az impulzuskontroll zavarok esetén betegségről csak akkor beszélünk, ha a viselkedés jelentősen zavarja az egyén vagy a környezet mindennapi életvitelét. Az impulzuskontroll zavarok főbb fajtái:

  • kóros játékszenvedély
  • hajtépés, körömrágás
  • kleptománia
  • pirománia

Az impulzuskontroll zavarokként definiált betegségeken kívül vannak olyan viselkedési zavarok is, amelyek jelenleg a DSM diagnosztikai rendszerében nem szerepelnek az impulzuskontroll zavarok között. Ezek közül a legismertebbek:

  • munkafüggőség
  • internetfüggőség
  • testedzésfüggőség
  • evési zavarok (anorexia, bulimia)
  • vallásfüggőség
  • kényszeres gyűjtögetés
  • kodependencia

 

Forrás: Elekes Zsuzsanna – Budapesti Corvinus Egyetem

0