Európa kissé kábult | 2014.05.28. 16:20

Egyre több szintetikus, pszichoaktív szer jelenik meg az európai drogpiacon, ami új kihívást jelent a közegészségügynek - derül ki az EU kábítószerügyi központjának 2014. évi jelentéséből.

Kapcsolódó cikkek

A jelentés a legfrissebb feldolgozott, vagyis 2012-es adatokon alapszik és a 28 uniós tagállamon kívül Norvégia és Törökország droghelyzetét is vizsgálja. Az adatok azt mutatják, hogy Magyarország a drog által kevésbé fertőzött országok közé tartozik. Míg az Egyesült Királyságban ezer főre 8,3 heroinfogyasztó jut, Magyarországon csupán 0,5. Az Európai Unióban a felnőtt népesség 4,2 százaléka használ kokaint; az Egyesült Királyságban ez 9 százalék, míg Magyarországon csupán 0,9 százalék. Miközben Magyarországon csupán a felnőttek 8,5 százaléka használ kannabiszt, az unió 28 tagállamában 21,7 százalék. Ugyanakkor az ecstasy tekintetében a középmezőnyben található Magyarország a népesség 2,4 százalékával, mert az uniós átlag 3,1 százalék - tartalmazza a jelentés.

A jelentés Magyarország esetében azonban aggasztó fejleményként értékeli, hogy a tűcsereprogramokról készült országos felmérés szerint 2012-ben a kliensek 36 százaléka szintetikus kábítószert, úgynevezett kationokat fogyasztott intravénásan.

Cecilia Malmström, az Európai Bizottság belügyi biztosa úgy értékelte a kialakult helyzetet, hogy az egyre inkább terjedő új anyagok talán még a korábbiaknál is károsabbak a fogyasztók egészségére. Az európai bűnüldöző szervek egyre gyakrabban szembesülnek azzal, hogy a ránézésre ártalmatlan port tartalmazó kicsi, könnyen szállítható csomagokból akár több ezer adag drog is készülhet - mondta Cecilia Malmström.

Wolfgang Götz, az EU kábítószerügyi központjának (EMCDDA) igazgatója hangsúlyozta, hogy az európai fiatalok körében a kábítószerhasználat a halálozás egyik fő oka, egyrészt közvetlen formában, túladagolás miatt, másrészt közvetve, a kábítószerekkel összefüggő megbetegedések, balesetek, erőszakos cselekmények és öngyilkosságok formájában.

Ugyan komoly előrelépéseket sikerült elérni az intravénás szerhasználók körében előforduló HIV-fertőzés kezelésében, ám a görögországi és romániai kábítószerhasználók körében tapasztalt HIV-járvány miatt megrekedt a fertőzések számának csökkenése. Az intravénás kábítószerhasználatnak tulajdonítható, újonnan bejelentett HIV-diagnózisok átlagos aránya 2012-ben 3,1 eset volt egymillió lakosra, ám Észtországban például 53 - ismertette az igazgató. Hangsúlyozta, hogy Európában még mindig a kokain a legáltalánosabban használt tiltott stimuláns. Becslések szerint 14,1 millió európai felnőtt használta már életében a kábítószert és a legfrissebb adatok a kokainhasználat csökkenésére utalnak.

Európában az amfetaminszármazékok használata továbbra is alacsony szintű, leginkább Csehországra és Szlovákiára korlátozódott, de terjedni kezdett Németországban és Dél-Európában is. Ugyanakkor nagyon erős ecstasy jelent meg a piacon, ezért az Europol és az EMCDDA közös figyelmeztetést adott ki.

Götz hangsúlyozta, hogy az EU jelzőrendszere egyre leterheltebb az új pszichoaktív anyagok megjelentése miatt; az ügynökség által megfigyelt új anyagok száma 350 fölé emelkedett. Az új pszichoaktív anyagokat gyakran legális szerekként árusítják a piacon, s azzal a szándékkal állítják elő, hogy utánozzák az ellenőrzött kábítószerek hatásait. Ezért Európa-szerte különféle innovatív jogi válaszlépéseket eredményezett az új anyagok gyors megjelenése.

Az internet továbbra is meghatározó szerepet játszik az új pszichoaktív anyagok piacán alakításában. Az EMCDDA 2013-ban mintegy 650 olyan weboldalt talált, ahol ilyen anyagokat árusítottak az európai felhasználóknak, és ezeket sokszor anonim kommunikációt lehetővé tévő hálózatokon keresztül értékesítik.

A kábítószerügyi központ értékelése szerint a kannabisz az a kábítószer, amely a legjobban megosztja a közvéleményt, és élénk vita tárgya a hozzáférhetőségének a szabályozása. Az adatok azt mutatják, hogy körülbelül 73 millió európai lakos próbálta már ki a kannabiszt, aminek Európában inkább csökken a használata - tette hozzá Wolfgang Götz.

***

Csesztregi Tamás a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet szakértőjeegy szegedi konferencián a hazai helyzetről szólva kifejtette: 2010-ig a marihuána, az ecstasy és az amfetamin volt az az anyag, amit a fiatalok a bulikban jellemzően "fogyasztottak". Akkor jelent meg a mefedron, ami néhány hónap alatt elöntötte a piacot, részben legalitása, részben könnyű hozzáférhetősége miatt egyre szélesebb körben kezdték használni. Miután 2010 végén a szert betiltották, újabb és újabb szintetikus vegyületek jelentek meg a piacon.

A vegyületek elsősorban Kínából származnak, ahol nagyon nagy tételben gyártják és forgalmazzák őket. Viszonylag egyszerűen lehet azokat rendelni, elsősorban azokat, amelyek még nincsenek tiltó listán, ellenőrzésük azonban nagyon nehéz.

Két fő családja van a szereknek. Az egyik általában fehér por formájában van jelen, azt lenyelik vagy felszippantják, a legdivatosabbak azonban a szintetikus kannabinoid családba tartozó vegyületek, amelyeknél a szintetikus vegyületet növényi hordozóra viszik fel és cigarettaként elszívják. A dizájner drogok piacán egyik napról a másikra nem lehet megjósolni, hogy milyen vegyületek kerülnek ki. Nem lehet tudni, hogy ezek veszélyesebbek lesznek-e, mint a korábbiak, és azt sem, hogy milyen hatásuk lesz, milyen egészségügyi problémát okoznak - magyarázta a szakember. E műfüvek fogyasztása egyelőre csak akkor bűncselekmény, ha olyan hatóanyag van rajtuk, amely a tiltó listán szerepel. Ekkor új pszichoaktív anyaggal visszaélésnek minősül a fogyasztás, előfordulnak viszont olyan esetek, amikor új vegyületek jelennek meg, amelyek nincsenek a listán, és akkor a fogyasztó nem követ el bűncselekményt.

(forrás: MTI )

Vissza a hírekhez
0